Érdekességből megemlíteném, hogy sokan nem tudják, hogy hajunknak az a része melyet láthatunk, valójában már halott. Hogy jobban megértsük hajunk felépítését - "működését" érdemes közelebbről is megismernünk az azt termelő sejtek szerkezetét.
Testünket a testtájaknak megfelelően rövidebb vagy hosszabb, különböző vastagságú szőr borítja.
Az egész testet beborító vékony szőrszálakat piheszőrnek nevezzük. A fej bőrét betakaró, hosszú, vastagabb szőrszálak összessége a haj .
A törzsfejlődés során a hámréteg benyomult az irhába és a bőraljába, így jött létre a csőszerű képlet, a szőrtüsző. Valamennyi hajszál szőrtüszőben foglal helyet. A csőszerű szőrtüsző legalján három, egymástól elkülönülő réteg figyelhető meg: a külső és belső gyökérhüvely, valamint a kutikula.

A külső gyökérhüvely a bazális réteg alsó, a belső gyökérhüvely az elszarusodó hámrétegnek felel meg. Maga a hajszál itt egy védőburokba van ágyazva, amit folliculusnak nevezünk. A folliculus alul kiszélesedik, és hagyma formájú alakzatot hoz létre, (Hajhagyma) amiben alul egy kicsi, de nagyon fontos részlet található, ezt papillának nevezzük. A papilla az őt ellátó kapillárisokkal, nyirokerekkel és idegekkel együtt központi szerepet játszik a hajszálak életében, növekedésében és minőségük meghatározásában.
A hajszemölcs feletti részen gyors osztódásra képes alapsejteket figyelhetünk meg, amelyeket mátrix sejteknek nevezzük. A mátrix sejtek hám eredetűek, azonos tulajdonságúak, mint a bőr hámrétegének bazális sejtjei. A mátrix sejtek feladata szőrszálak képzése.
A szőrszálak bőr feletti részét száli résznek, a bőrében lévő részét gyökéri részének nevezzük. A hajszál anyaga a bőrhöz hasonlóan szintén keratin, bár amíg a hámszövet keratinjai alaktalanok, a hajat felépítő keratin szálformát alkot. Sok-sok elemi szálacska szabályos szerveződéséből jön létre. A hajszálak nagy teherbíró-képessége is ennek a különleges elrendeződésnek köszönhető. Az elemi szálacskák közötti területet kocsonyás állomány tölti ki, melynek magas a víztartalma, valamint itt találhatóak azok a melaninok melyek a hajszálak színét adják. Ha a hajszálak, illetve a szőrszálak egy bizonyos hosszúságot elértek, a hajszemölcsök egy időre beszüntetik osztódásukat. Ekkor a mátrixsejtek egy része leválik a hajszemölcsről, és a hajszállal együtt a szőrtüszőben fölfelé vándorol, ahonnan könnyen távozik. A hajszemölcsben hátrahagyott csekély mennyiségű mátrixsejtekből újabb hajszál képződik. A negyvenedik, ötvenedik életév táján a halántékon vékonyabb, rugalmatlanabb fehér hajszálak jelennek meg. A szervezetben jelentkező lebontó anyagcsere-folyamatok hatására csökken a hajszálakban a melanin mennyisége. Az őszülés folyamatának beindulását öröklött tényezők is befolyásolják.
Hajunk legyen göndör, vagy szög egyenes, rövid, vagy hosszú, vörös, szőke, vagy barna, egy a lényeg: egészséges legyen!
Normális esetben a fejünkön található kb. 100.000 - 150.000 hajszál mind épen nő ki a hajtüszőkből. A hajszálak sok mindent kibírnak, de azért fejünk "ékének" tűrőképessége is véges.
Ezért kell odafigyelni a helyes táplálkozásra , a stresszre, a szennyezett levegőre. A különböző vegyi hatások eredményét sokszor a csapzott haj , a felhasadt töredező hajszálak és sokak réme a korpa jelentkezésével észleljük csak.